Lassan összeomlik bennem minden, s odakint
univerzumok magjában az alvó hit megreped.
Elárvult lélek-sötétben figyelem figyelő csendemet.
Ujjam égi álmot simít, vakságom olvas mesét,
csillagködökben megbúvó titkok után kutat, már
nem hiheti álltató szavaknak mulandó ígéretét.
Lassan összeérik bennem minden, s odakint
fák törzsében alvó apró elmék burka megreped.
Figyelő szemek kísérik lélek-sötétben csendemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése