… szem előtt oly láthatatlan,
végtelen mélység a Tér,
s Időbe csomagolt szavakra kattan
zárként a távoli fény.
- VagyOk. - hallatszik nyikorgása,
tárul ki lassan egy ajtó,
elménknek zavart kattogását
rejti a szóban a hangzó.
Békélj meg elme, s ujjaid alatt
rezdülő szellemszálak,
sejtjeidben élő képzetek,
a Mindenség mögé belátnak.
Az értelem hálója rezzen,
s pókfonál módra érzed,
rátapad, ott remeg benne,
hogy nincs se Kezdet, se Végzet…
2012
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése